KIFEJLESZTENDŐ ERÉNYEK
- Hit
A hit nem a cél. Csak az úton
segítő lelki folyamat.
- Remény
Remény az az Isteni erény, amellyel bizalmunkat Isten ígéreteibe
vetve, és nem a saját erőnkre, hanem a Szentlélek segítségére
és kegyelmére támaszkodva törekszünk az örök életre mint
boldogságunkra.
- Szeretet
Érdek nélküliség helyett (egyedül Jézus volt képes így
szeretni) pedig az együttérzésre kell alapulnia. Már akkor sokkal jobb lesz a világ, ha egy
kicsit bele tudjuk magunkat mások helyzetébe élni és képesek
leszünk önzetlenül segíteni.
- Bölcsesség
Az ókor etikája a bölcsesség erényét teszi az első helyre,
hiszen bölcsességre van szükség az előző három gyakorlásához
és elsajátításához. Fontos, hogy rávilágítsunk a bölcsesség
és az okosság közötti különbségre. Az okosság a hétköznapi
tudással függ össze, a bölcsesség pedig az egyetemes, szellemi
tudással. Bölcsnek az az ember mondható, aki a megértést és a
megérzést megfelelően tudja egyesíteni.
- Igazságosság
A legtöbben azt szeretnék, ha a bűnösök méltó büntetést
kapnának, ugyanakkor nem szabad abba a gyakori hibába esni, hogy
örömöt lelünk a büntetésben. A köznek akkor jó, ha ésszerű ráfordítással a legtöbb embert a helyes útra téríti vissza és
ezáltal az egész emberiség együtt emelkedik.
- Mértékletesség
Az akarat uralma az ösztönök fölött.
Mivel az ember leginkább a belső világán tud úrrá lenni, a
mértékletesség megszerzése a gondolatok, ötletek, vélemények,
kívánságok, vágyak, indulatok fékezésével kezdődik.
A (korábbi) Biblia szerint a mértékletesség adja az embernek a
józanságot, éberséget, megfontoltságot.
- Lelki erősség
Az Ige ("Az élet él és élni akar.") testté lett, megismerte az ember gyengeségét,
tehetetlenségét, minden szenvedését. Vállalta egész
gyengeségünket, e gyengeség minden megpróbáltatásával együtt,
a bűnt kivéve.
A lelki erősség ahhoz kell, hogy a többi erényt fenn tudjuk
tartani.
A hit nem a cél. Csak az úton segítő lelki folyamat.
Remény az az Isteni erény, amellyel bizalmunkat Isten ígéreteibe vetve, és nem a saját erőnkre, hanem a Szentlélek segítségére és kegyelmére támaszkodva törekszünk az örök életre mint boldogságunkra.
Érdek nélküliség helyett (egyedül Jézus volt képes így szeretni) pedig az együttérzésre kell alapulnia. Már akkor sokkal jobb lesz a világ, ha egy kicsit bele tudjuk magunkat mások helyzetébe élni és képesek leszünk önzetlenül segíteni.
Az ókor etikája a bölcsesség erényét teszi az első helyre, hiszen bölcsességre van szükség az előző három gyakorlásához és elsajátításához. Fontos, hogy rávilágítsunk a bölcsesség és az okosság közötti különbségre. Az okosság a hétköznapi tudással függ össze, a bölcsesség pedig az egyetemes, szellemi tudással. Bölcsnek az az ember mondható, aki a megértést és a megérzést megfelelően tudja egyesíteni.
A legtöbben azt szeretnék, ha a bűnösök méltó büntetést kapnának, ugyanakkor nem szabad abba a gyakori hibába esni, hogy örömöt lelünk a büntetésben. A köznek akkor jó, ha ésszerű ráfordítással a legtöbb embert a helyes útra téríti vissza és ezáltal az egész emberiség együtt emelkedik.
Az akarat uralma az ösztönök fölött.
Mivel az ember leginkább a belső világán tud úrrá lenni, a
mértékletesség megszerzése a gondolatok, ötletek, vélemények,
kívánságok, vágyak, indulatok fékezésével kezdődik.
A (korábbi) Biblia szerint a mértékletesség adja az embernek a józanságot, éberséget, megfontoltságot.
Az Ige ("Az élet él és élni akar.") testté lett, megismerte az ember gyengeségét, tehetetlenségét, minden szenvedését. Vállalta egész gyengeségünket, e gyengeség minden megpróbáltatásával együtt, a bűnt kivéve.
A lelki erősség ahhoz kell, hogy a többi erényt fenn tudjuk tartani.